Szombaton nyílik Anna kiállítása, egy kis ízelítőt mutatok a művésznő életéből. Honlapjáról vágtam be a következőket róla... ő tényleg ilyen. Ha elmegyek hozzá, melegséget érzek, lábam alatt Nyafi cica fut el, kis kuckójában pedig szebbnél-szebb kerámiák néznek le rám. Kertjét baglyok vigyázzák és Lázár Ervin mesefigurái integetnek, hogy nevetnem kell tőlük.
Erdő(s) Anna vagyok, kerámikus . Kb. 20 éve kezdtem kitanulni a szakmát, előtte rajztanárként dolgoztam. Szerettem azt is, de két gyermekem születése után inkább otthon szerettem volna dolgozni. Meg azt hiszem, hiányzott az a csendes-egyedüllévős-elmélyülős tevékenység, amit azóta is élvezek.
Mindig szerettem a "sarat"! A raku pedig , amivel néhány éve foglalkozom, kifejezetten "szerelem" volt.
Mit szeretek? Az életemet, azt hiszem, úgy, ahogy van. A gyerekeimet, a somlói galuskát, tiramisut, a kubai fehér rumot, a "sarat". Ja, és Nyafit is.
Ha növény lennék,hársfa lennék.
Hogy mi ez a ( ) a nevemben? Az "s" azért van zárójelben, mert édesapám eredeti neve Erdő . Csak szegénynek véletlenül elírták, így aztán én is Erdős lettem. Ezzel a kis zárójellel rá emlékezem. No meg annyira balladai így: Erdő Anna ! :)
